Amikor egy hétköznapi ember meghallja a „50 milliárdos tender” kifejezést, automatikusan az utcára rohanva űzné el a MacBookján egérkattintással a napi memót, mert nyilván neki már nem jut belőle. De – és itt jön a csavar – ezúttal nem a megélhetési gondokról van szó, hanem arról, ki pattanhat fel erre a gigabútortendervonatra. És hogy kinek jut a jegyes vasaló helyett inkább potrohnyi executiveszék?
Álhír vagy valóság? – Ez most tényleg 50 milliárd?
Igen! A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tavaly végén valóban kiírt egy 4 évre szóló bútorbeszerzést, aminek az értéke 50 milliárd forint. Magas labdákat kellett összevágnia annak, aki szeretett volna beszállítani irodai asztalokat, raktári szekrényeket, kanapékat, vezetői karosszékeket – szóval azt az irodabútorszettet, amihez a grimilésnél professionálisabb játék kell.
10 ajánlat, 17 cég – és hova jutott a Balaton Bútor?
A tenderre 17 vállalat (néhány jól hangolt konzorciumban) adott be 10 ajánlatot. Csak hogy reális képet kapjunk: 4 év, napi munkaidői gyártás, szállítás és beüzemelés összesen 50 milliárdért. Átlag számítógép-ügyben inkább csak három nullát használnak, itt meg húszat kellett.
A végén azonban öt jelentkező kiesett, köztük a Matolcsy Ádámhoz köthető Balaton Bútor Kft. – mert túl jó (vagyis túl olcsó) volt. A KEF ugyanis nem fogadta el az „árindoklást”. A Balaton Bútor alacsony árai mögött – az értékbecslések szerint – nem egyértelműen állt a termék minősége, a nyereség, vagy a garancia. Szóval a logika: ha túl olcsó, akkor meg muszáj ellenőrizni, hogy a bútorok tényleg el is jutnak-e a mamahotel VIP-sarokba, különben hol marad a puha párnájának extra textúrája?
Ez már a második kirúgás!
Csúcsepizód: 2023-ban ugyanez a cég már eljátszotta a „túl balatonosan fillérevő” manővert egy 5 milliárdos tendernél. Ott a hiányos dokumentáció miatt zárták ki – szinte előre megnőtt a szöveg hiányzó soraiból kilógó bútorláb.
Mészárés és társai, avagy gyarapodhatnak a cégek?
Hogy is mondhatnánk: a megbízásból sevillai bőrével kimaradó Balaton Bútor talán sajnálhatja, de a pályán maradók alaposan megbosszulhatták magukat. A KEF-elismerés, bizonyítás: „nem mértük meg, honnan veszed azt a szék minőségét” – nyilván a szomszédtól lopták néhány darabot AirBnB teszteléshez?
Gazdasági buktató a cégnél – ez miért számít?
Pedig a Balaton Bútor nem áll feltétlenül vacakul. Bevételük 2,7 milliárdról 3,8 milliárdra nőtt – tehát nőnek. Viszont a kiadások is, és ez végül elvitte a nyereséget: 2022-ben 20 millió forintról 2023-ban alig 5,4 millióra apadt. Nehéz ezt „Gold-plated székekkel” kezelni egy állami megrendelés nélkül…
Mélyebb értelem: mi ez a túl alacsony ár mozgalom?
A történet egy létező paradoxonra világít rá: amikor egy cég túl olcsón vállalja a megrendelést, az már önmagában gyanús. Lassú szállítás, alapanyag minőség, összehajtogatott csomagolás – mind lehetséges. Így a KEF módszere: először bíróskodik, aztán kimaradjak. Ez azonban több kártyát játszik ki:
-
Transzparencia kérdése – mikor léphet be a „túl alacsony ár” gyanús paraméterként?
-
Verseny tisztasága – más cégek, amelyek normál áron vállalnak, megértik-e, hogy ez tisztább?
-
Nemzetgazdaság – hol jelent meg az a 50 milliárd, aki hosszútávú beruházást indított?
AdSense barát tanulság: írásmódról és példákról
-
Humoros sztorik: „túl olcsó = gyanús” metafora érthető, de nem kifigurázó – tartja a netikettet.
-
Mélyebb összefüggések: mi ez az „árdiszkvalifikációs” mechanizmus? Mi történik a versenyben maradtakkal?
-
Kérdések az olvasónak: Vajon túl gyakori ez a „kikényszerített drágítás” más közbeszerzéseknél is?
Összefoglalás
A Balaton Bútor» Matolcsy Ádám cége kétszer is bukott el egy-egy komoly innovációs és állami tenderen – tipikus esete annak, amikor túl jó ajánlatod megkérdőjeleződik. Mert valahol el kell magyarázni: oké, szép, olcsó, de hol a minőség? Ez a bútorálom-szatíra tipikusan mutatja: állami megrendelésben a túl alacsony ár is lehet érvényes kizáró ok. És míg a versenyzők csillognak, Karl popperől álmodozó belehjárósok ülnek ül a kanapéjukon – feltehetőleg nem a köz pénzből.
