A közelmúltbeli korai hőhullámmal együtt az idei április volt a legmelegebb 51 év óta 1973 óta. A múlt hónap átlaghőmérséklete 2,8 fokkal magasabb volt az éves átlagnál. Az is aggodalomra ad okot, hogy az idei év ismét a „legforróbb év” lesz, a tavalyi év után.Meteorológiai Hivatal átfogó elemzése és a 7-i médiajelentések szerint a múlt hónapban az országos átlaghőmérséklet 14,9 fok volt, ami a legmagasabb áprilisi hőmérséklet az országos meteorológiai megfigyelőhálózat 1973-as létrehozása óta. A múlt hónap átlaghőmérséklete 2,8 fokkal magasabb volt az áprilisi átlagnál (12,1±0,5 fok) (1991-2020 átlaga).
A múlt hónapban az átlagos napi maximumhőmérséklet 21,1 fok volt, ami 2,5 fokkal magasabb az éves átlagnál (18,6 fok). Ez, akárcsak az átlaghőmérséklet, szintén a legmagasabb érték 1973 óta. Az átlagos napi minimumhőmérséklet 9,4 fok volt, ami 3,4 fokkal magasabb az éves átlagnál (6,0 fok), ami a második legmagasabb érték 1973 óta.
A hónap legmelegebb napja a 14-e volt. A nagyvárosi térségben és Gangwonban a nappali hőmérséklet 30 fok körülire emelkedett.
Eközben az áprilisi országos átlaghőmérséklet 0,8 fokkal emelkedett az elmúlt 51 évben.
Eközben világszerte folytatódik a forró időjárás. A légköri megfigyelő ügynökségek, köztük az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (NOAA), bejelentették, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben tavaly új rekordot ért el a megfigyelések kezdete óta. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) bejelentette, hogy a tavalyi globális átlaghőmérséklet mintegy 1,45°C-kal emelkedett az iparosodás előtti időkhöz képest, így ez volt a feljegyzett legforróbb év.
Nem csak idén van ez így. Tavaly is folytatódott a forró időjárás Koreában. A tavalyi nyár melegebb volt a szokásosnál, és a késő nyári hőség november elejéig tartott, a hőmérséklet a szokásosnál magasabb volt. A Koreai Meteorológiai Hivatal által tavaly bejelentett „2023. nyári (június-augusztusi) éghajlati elemzési eredmények” szerint a 2023-as nyár országos átlaghőmérséklete 24,7℃ volt, ami 1,0℃-kal magasabb az átlagnál (23,7℃).
A Koreai Meteorológiai Hivatal szerint a tavalyi meleg időjárás korábban érkezett a szokásosnál, és sokáig is tartott. A 12 kormányzati minisztérium és 25 szervezet, köztük a Koreai Meteorológiai Hivatal és a Környezetvédelmi Minisztérium által közösen közzétett „2023-as rendellenes éghajlati jelentés” szerint a tavaly márciusi országos átlaghőmérséklet 9,4℃ volt, ami 3,3℃-kal magasabb az éves átlagnál (6,1℃), szeptemberben pedig szintén 22,6℃-ot mértek, ami mindkettő 1973 óta a legmagasabb hőmérséklet. Szöulban különösen 88 év után először volt trópusi éjszaka szeptemberben, és késő kora őszi hőhullám is volt.
Az Oxfam és a Greenpeace bejelentette egy 15 000 fős felmérés eredményeit az ENSZ klímakonferenciáján.
A fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok évi 583 milliárd dollár profitot termelnek… Az éghajlati adók segíthetnek a fejlődő országoknak a károk utáni talpra állni.Egy új jelentés szerint világszerte tízből nyolc ember úgy véli, hogy új adókat kellene kivetni a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatokra, és hogy a szupergazdag és szennyező iparágak politikai befolyása túlzott. Azt is felszólítják a kormányok, hogy hallgassanak meg polgáraikra, és vonják felelősségre a gazdag szennyezőket.
Az Oxfam és a Greenpeace International nemzetközi segély- és fejlesztési szervezetek által a bonni ENSZ klímakonferenciáján (SB62) közzétett globális felmérés szerint a válaszadók 81%-a szerint új adókat kellene kivetni a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatokra, hogy segítsék őket a klímakatasztrófák, például viharok, árvizek, aszályok és erdőtüzek utáni talpra állásban. 86%-uk szerint a beszedett adók jelentős részét közvetlenül a klímaválság által leginkább sújtott közösségeknek kellene szétosztani.
Amikor arról kérdezték, hogy kit kellene megadóztatni az éghajlati katasztrófa túlélőinek megsegítése érdekében, a válaszadók 66%-a a fosszilis tüzelőanyag-ipari vállalatokat jelölte meg, míg 68%-uk szerint a fosszilis tüzelőanyag-ipar és a ultragazdagok negatív hatással vannak országuk politikájára. 77%-uk azt mondta, hogy nagyobb valószínűséggel támogatnák azokat a politikusokat, akik prioritásként kezelik ezen csoportok megadóztatását.
Az Oxfam egy külön elemzése szerint a világ 590 olaj-, gáz- és szénipari vállalatára kivetett szennyező nyereségadó akár 400 milliárd dollárt is hozhatna csak az első évben.
Ez összehasonlítható a fejlődő országokban az éghajlatváltozás okozta veszteségek és károk helyreállításának becsült költségével, amely 2030-ra évi 290 milliárd és 1,45 billió dollár között mozoghat.
340 fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalat felelős a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint feléért
Az Oxfam kutatása szerint a világ 585 legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalata összesen 583 milliárd dollár nyereséget termelt tavaly, ami 68%-os növekedést jelent 2019-hez képest.
Ezen vállalatok közül az a 340, amelyek üvegházhatású gázkibocsátási adatait ellenőrizték, a globális ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás több mint felét tette ki. Az Oxfam figyelmeztetett, hogy ezeknek a vállalatoknak az egyetlen éves kibocsátása 2,7 millió hőguta okozta halálesetet okozhat a következő 100 évben. Tavaly ezek a vállalatok összesen 583 milliárd dolláros bevételt értek el, ami 68%-os növekedést jelent 2019-hez képest.
Az Oxfam és a Greenpeace a fosszilis tüzelőanyag-ipari vállalatok szennyező nyereségére kivetett adó kivetését szorgalmazta, amelyet az éghajlatváltozásnak kitett országok támogatására fordítanának. Kifejtették, hogy az adó politikai eszköz lehet a fosszilis tüzelőanyag-ipar jövedelmezőségének csökkentésére, miközben ösztönözheti a megújuló energiába történő nagyobb beruházásokat, ami megelőzheti az éghajlatváltozás miatti további haláleseteket.
Egy ilyen váratlan nyereségadót a szupergazdagok és más szennyező iparágak további adóztatásával együtt kellene bevezetni – hangsúlyozta –, és a kormányoknak ezt nemzeti szinten kellene végrehajtaniuk, miközben aktívan részt vennének az ENSZ szintjén zajló, méltányos nemzetközi adómegállapodásról szóló tárgyalásokon.
„A nagy szén-, olaj- és gázipari vállalatok évtizedek óta tudják, hogy szennyező termékeik milyen emberi áldozatokat okoznak. Mégis továbbra is profitálnak a klímaválságból, emberek millióinak életét és megélhetését tönkretéve – és a kár aránytalanul nagy mértékben sújtja a globális Délen élő nőket, férfiakat és gyermekeket, akik a legkevésbé felelősek a klímaválságért” – mondta Amitabh Behar, az Oxfam International ügyvezető igazgatója. „A kormányoknak most meg kell hallgatniuk az embereikre, felelősségre kell vonniuk a gazdag szennyezőket, és új ipari adókat kell bevezetniük az éghajlatváltozás által veszélyeztetett országok azonnali támogatása és az igazságos átmenet előmozdítása érdekében.”
