Képzeljük el, hogy egy élelmiszerbolt polcain állunk, kezünkben egy dinnye, a másikban pedig a pénztárcánk. A mérleg egyik serpenyőjében a nyári gyümölcs ára, a másikban a kormányzati intézkedések súlya. Valahol ezen a ponton kezdődik az árrésstop története, mely most könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin a 24.hu Dellában című podcastjában kendőzetlenül fogalmazott: az árrésstop nem más, mint egy politikai termék, ami nem oldja meg a valós, mélyen gyökerező problémákat. „A jéghegy csúcsa” – mondta, és ezzel rögtön be is helyezte az intézkedést abba a kontextusba, ahol már a Titanic is elhasalt. Legalábbis gazdaságpolitikai értelemben.
Mit is jelent ez a stop?
Az árrésstop egy hatósági eszköz, mellyel a kormány bizonyos alapélelmiszerek kereskedői hasznát korlátozza. Célja, hogy a fogyasztói árak ne szálljanak el, még ha közben az infláció meg is teszi a maga dolgát a háttérben. Ám az intézkedés nem a piaci folyamatokat szabályozza, hanem egyfajta sebtapaszt jelent – amivel persze időlegesen el lehet fojtani a problémát, de gyógyítani aligha.
Neubauer szerint augusztusban újra tárgyalóasztalhoz ülnek a kormányzattal, és reményeik szerint sikerül szakmai alapon meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy az árrésstop meghosszabbítása már nem indokolt.
A dinnyeháború – avagy miért kerül ennyibe egy gyümölcs?
A dinnyeárak körüli káosz újra felborzolta a kedélyeket. Míg az egyik boltban kilónként 200 forintért gurulhatunk a kasszához, a másikban már 600 forintért mérték ugyanazt a gyümölcsöt. Ez nemcsak fogyasztói bosszúságot, hanem komoly piaci torzulásokat is jelez. A kiskereskedők nem tudnak egységes árazást alkalmazni, és az árrésstop korlátozása miatt nehezen tudják kompenzálni az emelkedő beszerzési költségeiket.
Az árrésstop rejtett hatásai: kisboltok a süllyesztőben
Majdnem 600 kis zöldség-gyümölcskereskedő húzta le a rolót 2023-ban. A KSH adatai szerint is jól látszik, hogy a kereskedelemben egyre erősebb a koncentráció: a vásárlók inkább a nagyobb láncokhoz, sőt egyre gyakrabban az online piacterekhez fordulnak. Miért? Mert ott az árak kiszámíthatóbbak, a kínálat szélesebb, és persze az akciók is jobban kommunikáltak.
Neubauer Katalin szerint ez a folyamat már jó ideje zajlik, de az árrésstop „ráncba szedése” csak ráerősített a trendre. A kisboltok forgalma csökken, miközben a nagy láncok rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a korlátozásokhoz – legalábbis ideiglenesen. Mert a veszteséget ők sem tudják sokáig lenyelni.
Ez is érdekelhet:Tragikus menetrend: A nyugdíjas pénztárcák remegnek – a szakértő már megkongatta a vészharangot
A büntetések is fájnak
Az MNKSZ másik fő panasza, hogy aránytalan bírságokat kapnak a boltok, sokszor olyan adminisztratív hibákért, amelyek a napi működés során szinte elkerülhetetlenek. A kisvállalkozók nem tudnak külön jogi csapatot alkalmazni, akik a rendeletek erdejében eligazítják őket – és így gyakran olyan esetekben is fizetnek, ahol valójában nem is volt vétkük.
A szövetség szeretne erről is egyeztetni a kormányzattal. Mert ha már a jogszabályok folyamatosan változnak, legalább ne legyenek életidegenek.
És most merre tovább?
Az augusztusi tárgyalás kulcsfontosságú lesz. Az MNKSZ abban bízik, hogy a szakmai érvek most valóban meghallgatásra találnak. Ha nem, akkor fennáll a veszélye, hogy a hazai kisboltok újabb százai zárhatnak be, és az amúgy is ingatag kiskereskedelmi szektor még tovább gyengül.
És hogy a vásárló mit tehet? Hát… talán először is érdemes újra felfedezni a környék kisboltját. Nem biztos, hogy minden olcsóbb lesz, de legalább tudjuk, kitől vesszük. És ha panaszkodunk az árra, legalább nem egy algoritmus válaszol vissza.
🔗 Források:
