Az elmúlt évtized Magyarországon sok szempontból egyfajta „munkapiaci aranykor” volt. Aki kért, kapott – legalábbis bért. Munkaerőhiány, versengő cégek, egyre több nyitott pozíció – a munkavállalók végre úgy érezhették, hogy nem csak a céges Mikuláscsomagban osztogatják az elismerést.
De most, hogy 2025 közepén járunk, a helyzet korántsem ennyire habos-babos. A magyar gazdaság megtorpant, a cégek költségvetési excel-táblái újra ceruzával íródnak, és a „béremelés” kifejezés mellé egyre gyakrabban kerül kérdőjel, vagy ami még rosszabb – zárójel. Vajon tényleg leáldozott a bérnövekedés időszaka? És mit tehet az egyszeri dolgozó, ha mégis szeretne vastagabb pénztárcával hazatérni?
A munkaerőpiac hullámvasútján – Fel a hegyre, aztán le?
Az elmúlt években a bérek komoly tempóban emelkedtek. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint például 2015 és 2022 között a bruttó átlagkereset több mint duplájára nőtt – ami elsőre szuperül hangzik, egészen addig, amíg hozzá nem tesszük, hogy az infláció úgy kapaszkodott fel a bérnövekedés mellé, mint egy kismacska a függönyre.
Az elmúlt két év viszont már más lapra tartozik: a gazdasági növekedés megtorpant, a termelés visszaesett, és a beruházások sem pörögnek úgy, mint korábban. A Portfolio.hu elemzése szerint 2024-ben a reálbérek ugyan nőni kezdtek, de csak nagyon lassan, és leginkább az infláció mérséklődésének köszönhetően, nem a bruttó összegek hatalmas emelkedésének.
Mi változott a cégeknél?
Korábban sok vállalat úgy vadászott programozóra, villanyszerelőre vagy targoncásra, mint Pokémonra: bármi áron. Ma viszont egyre gyakrabban hangzik el a HR-es szájából: „Sajnálom, de idén nincs bérfejlesztés.” (És néha még egy kávé sem jár mellé.)
Ennek egyik oka az, hogy a gazdaság gyengélkedése miatt a cégek óvatosabban költenek. Másrészt a munkanélküliségi ráta is enyhén nőtt, ami visszafogja a munkavállalók alkupozícióját. A GKI Gazdaságkutató szerint a vállalatok 2025 első félévében leginkább a költségoptimalizálásra fókuszáltak, nem új pozíciók vagy jelentős béremelések bevezetésére.
De akkor nincs remény?
Dehogynem! A béralku még mindig létezik, csak más formában. Már nem elég csak odamenni a főnökhöz, hogy „hallottam, hogy Béla 15%-ot kapott, én is akarok”. Most a kulcsszavak: értékteremtés, lojalitás és proaktivitás.
Ha valóban hozzáadott értéket képviselsz a cégnél, ha nélkülözhetetlen vagy, ha hajlandó vagy fejlődni és új szerepeket vállalni, akkor még mindig van esélyed jobb fizetésre – csak nem automatikusan és nem varázsszóra. A béremelés manapság inkább tárgyalás eredménye, mintsem éves rituálé.
Humoros megközelítés – A munkahelyi „bérautópálya” lassító sávja
Képzeld el, hogy a fizetésed egy autó. Az elmúlt években az autó suhanó Teslaként húzott el a bérautópályán, sportmódban. Most viszont, 2025-ben, a rendszer egy „eco-módra” váltott, és néha úgy tűnik, mintha valaki kéziféket is rángatna. De ez nem jelenti azt, hogy meg kell állni – csak az út lett egy kicsit kanyargósabb. Meg persze drágább lett a benzin, de ez már egy másik történet.
Mi lehet a jövő?
A Pénzcentrum és az Mfor is arról ír, hogy a következő években fokozatos gazdasági élénkülés várható, ami újra fellendítheti a munkaerőpiacot. Emellett az IT, egészségügy, mérnöki szakmák, valamint a szakképzett fizikai munkakörök továbbra is keresettek – ott még lehet ugrani bérben is.
A lényeg: nem kell lemondani a nagyobb fizetésről, csak most másképp kell harcolni érte. Okosabban, stratégikusabban, felkészülten.
Összegzés: Béremelés 2.0 – Nem elég kérni, meg is kell dolgozni érte
A magyar munkaerőpiac valóban belépett egy új szakaszba. A korábbi automatikus emeléseket felváltotta az egyéni teljesítmény és értékteremtés alapú bérpolitika. Ahelyett, hogy keseregnénk a megcsappant „bónuszeső” miatt, inkább érdemes új szemléletet felvenni. Mert a bérharc még nem ért véget – csak a szabályok lettek kifinomultabbak.
Ha szeretnél hasonló munkaerőpiaci trendekről, bértárgyalási tippekről és gazdasági elemzésekről olvasni, iratkozz fel hírlevelünkre, vagy oszd meg a cikket másokkal is!
