Már a nyugdíjam is inflálódik?” – kérdezheti egy becsületesen ledolgozott élet után otthon teázgató honfitársunk. Sajnos a válasz: igen, de még az is lehet, hogy többet veszítünk vele, mint gondolnánk. Farkas András nyugdíjszakértő, közismertebb nevén a Nyugdíjguru ugyanis újra felemelte a hangját, és nem is ok nélkül. A rendszer ugyanis olyan logikára épül, amelynél már egy szúnyogcsípés is jobban reagál a valóságra.
A teljes szakértői értékelés itt olvasható:
🔗 Nepszava.hu – Vészjósló elemzés a nyugdíjemelésről
🤔 Inflációhoz kötött nyugdíjemelés – de kinek jó?
Elméletben nagyon szép a rendszer: ha az árak nőnek, akkor a nyugdíjakat is igazítjuk hozzá, így a nyugdíjas nem veszít vásárlóerőt. A gyakorlat viszont úgy néz ki, mintha valaki rossz szemüveget viselne az emelés kiszámításakor.
-
A nyugdíjakat minden év januárjában az előző év végén elfogadott költségvetés inflációs előrejelzése alapján emelik.
-
Ha év közben kiderül, hogy ez a becslés nem stimmelt, akkor novemberben korrigálnak – újabb becslés alapján.
-
A gond csak az, hogy a valós infláció év végére már túlfut a becsléseken, így szeptember és december közötti időszakban a nyugdíjasok gyakorlatilag hiteleznek az államnak – kamat nélkül.
Ahogy Farkas András fogalmaz: „A nyugdíjasok vásárlóereje nem garantált, sőt, az aktív keresőkhöz képest folyamatosan romlik a relatív helyzetük.”
Részletek:
🔗 Nyugdíjguru.hu – Infláció és nyugdíjemelés részletesen
📉 Miért érzik egyre többen, hogy szegényednek?
A KSH statisztikái alapján 2024-ben például a nyugdíjak reálértéke 6,4%-kal csökkent, és 2025-ben is várhatóan újabb 4%-os esés következik. Ez azt jelenti, hogy bár a pénzösszeg néha növekszik, abból egyre kevesebb kifli, gyógyszer vagy nyári strandbelépő jön ki.
A probléma két részből áll:
-
A nyugdíjemelés kizárólag az inflációt követi, nem veszi figyelembe a nettó bérek emelkedését.
-
A rendszer egységes százalékos mértéket alkalmaz, tehát akinek amúgy is alacsony a nyugdíja, az továbbra is hátrányban marad.
Így jön létre a paradoxon: a gazdag nyugdíjas „gazdagabbnak érzi magát”, a szegény „még szegényebbnek” – miközben matematikailag mindenki ugyanannyival járt jobban.
📊 És mi lesz idén ősszel?
A KSH 2025. július 8-i gyorstájékoztatója szerint az infláció 4,6%, a nyugdíjas infláció pedig 4,7% volt júniusban. Januárban viszont csak 3,2%-os emelés történt – tehát várható egy 1,5%-os visszamenőleges kompenzáció novemberben.
Ez így rendben is lenne, ha nem lenne benne az a bizonyos „ha”:
„Az év végi inflációs adatok akár jelentősen eltérhetnek az évközi becsléstől, így a kompenzáció nem feltétlenül teljes.”
– Portfolio.hu – Nyugdíjemelés inflációs hatásai
😂 Egy kis humor is belefér
Képzeljünk el egy idős párt, akik januárban örülnek a 3,2%-os nyugdíjemelésnek, és rögtön vesznek egy fél liter tejfölt meg egy darab sajtot. Aztán szeptemberre rájönnek, hogy az infláció kicsit túlfutott, így a sajt is – és már csak egy mini trappista kocka marad belőle. Novemberben pedig kapnak kompenzációt – amit viszont már a fűtésszámla el is tüntet.
💡 Megoldási javaslat: értelmes nyugdíjemelés
A szakértők – köztük Farkas András – szerint az egyetlen hosszú távú megoldás az lenne, ha:
-
a nyugdíjemelés figyelembe venné a bérek növekedését is,
-
bevezetnék az ún. valorizációs és szolidaritási korrekciókat,
-
és a kompenzációkat valódi tényadatokra, ne pedig becslésekre alapoznák.
📌 Zárszó – Kinek jó ez így?
A jelenlegi nyugdíjemelési rendszer kockázatait egyetlen szereplő viseli: maga a nyugdíjas. Az állam becslések alapján számol, és ha az év végén kiderül, hogy alul lőtték az inflációt – nos, akkor a nyugdíjas egyszerűen elbukta a különbözetet.
„Ez addig így marad, amíg nem történik valódi reform” – hangsúlyozza a Nyugdíjguru.
És valóban: ha már a költségvetés szava szent, legalább ne a nyugdíjasok pénztárcáján keresztül hirdesse az igazságot.
📎 Források:
- Ez is érdekelhet:Béremelésre vágysz? Mutatjuk, mire számíthatsz most Magyarországon!
